Sziasztok!
Síelni eljutni tehát nem egyszerű, de igazán érdemes megküzdeni érte, és már csak azért is megéri, hogy az embernek nincs kocsija, mert így tuti az emberrel történik valami. Nos, gondolom ez kocsival is így van, de tömegközlekedéssel jobban lehet találkozni emberekkel, az meg királyabb, mint egy lerobbanás. Ez így érthető? :-) Na, de lényeg a lényeg, hogy síeltem egy hetet a jezsu8-as fiataljaival, (ez mondjuk erős túlzás, hogy a jezsu8-as fiataljaival, a szervezés volt csak ennyi), de szóval irtó jó volt, kezdve a lejutással a festői Val d'Allos-ba, ahol van hó. :-) Szval az utazás előtti este-éjszaka még Tibor kollégámat búcsúztattuk, így azért elég fáradtan indultam, és lehet a fáradtság miatt, vagy nem is tudom miért, már a párizsi Gare de Lyon-ban éreztem, hogy nem lesz zökkenőmentes a lejutás, azaz biztosan nem lesz minden úgy, ahogy elterveztem, de hát: ember tervez, Isten végez, és jól is van ez így: vártam tehát. :-) Párizstól még három átszállással lehet eljutni a hegyekbe: először le TGV-vel Aix en Provance-ig, ami azért vicces, mert tavasszal jártam már erre stoppal: kb tengerpart, Marseille-től nem messze, szval idáig három óra alatt lerobog a vonat, Aix en Provance-ban a téli bundámban leszálltam a vonatról: hmm kb 20 fok, ragyogó napsütés, király! Mintha nyár lenne, hmm, azért aggódtam a hó miatt, de végülis még délen vagyunk, innen még északra egy 200km. Szóval átszállás buszra, további két órás úttal lehet eljutni Digne les Bains-ba, ahonnan esti átszállással busszal Val d'Allos-ba. Elvileg.
Hát, Digne nem nőtt a szívemhez, de tartozom neki, hogy pár képet feltegyek róla. :-)
Centre ville de Digne és a L'étoile bar-pub-brasserie :-)
Szval a sztori ott folytatódik, hogy Digne-be értem 15.30-ra, és így - elvileg - volt 3 órám, hogy szépen bevásároljak, azaz egy csomó kaját vegyek a sítáborra. Ez utóbbi sikerült, a 3 órával gondok adódtak. :-)
Mivel előzőleg a Digne-ből Val d'Allos-ba való járat hivatalos menetrendjét nem találtam az interneten, illetve két változat is fut különböző oldalakon, írtam tehát a Digne-i Office de Tourisme-nak, hogy akkor mikor/hol is indul a busz a hegyekbe. Gyors levélváltás után megerősítették, hogy 18.30-kor indul a busz, a buszpályaudvarról. A sztoriban itt számítanak a percek, hisz 17.30-kor, miután visszabattyogtam a málháimmal, előreengedtem még pár embert a jegyvásárlásnál, és a biztos információk birtokában lévők magabiztosságával (ilyen van?) kértem egy jegyet, közölték, hogy igen, fél éve még voltak buszok, most vonat+busz párosítás van, és a vasútállomásról indul 17.35 perckor az uccsó, ha futok még elérem.
Egy táska hátra, egy táska előre, sprint! .. de útközben már tudtam, hogy bármilyen félelmetesen gyors futó vagyok táska nélkül, így a súlyomat kb a táskákkal megduplázva csak gyenge mása voltam sprinter valómnak, és talán mentálisan se tettem oda magam: ezt biza le fogom késni. Tudat alatt talán az is a fejembe motoszkált, hogy így legalább minden sokkal érdekesebb lesz. :-) (Én állat.:-). Lekéstem, persze, egyértelmű, újratervezés, újratervezés. Hmm, első érzéseim, hogy felgyújtom az Office de Tourisme-t, kb pont erre való egy turistainformációs hely, hogy pl utazásba segítsenek, ha nem írtam volna nekik jobban járok. Aztán mivel egész éjszaka dühönghettem volna, inkább nem tettem, hanem tudatosítottam magam, visszatértem a jelenembe, átgondoltam származásomat és eredetemet, az agyamba átkapcsoltam humor üzemmódra, és elkezdtem tervezni az éjszakát. Szálláskeresés kizárva, (hogy ez miért ivódott belém ilyen mélyen, azt nem tudom, de kb tényleg rögtön kizártam, éjszaka, amikor a "humor-üzemmód" megfagyott, elkezdtem gondolkodni, hogy miért is..?) A kisvasút váróterme fél 9-kor zárt, mindent vagy semmi alapon megkérdeztem, hogy lehet-é ott éjszakázni, a jó melegben. Nem, nem lehet, erre végülis nem is nagyon számítottam, de a nagytáskámat otthagyhattam, este irány a városnézés! Pár kör után találtam egy szimpatikus szórakozóhelyet, a fenti képen már megjelölt "Csillag" nevű éjszakai bárt, ahol a városka apraja-nagyja összegyűlt, azaz este 9-től éjfélig egy pohár sört szorongattam a söntéspult mellett állva, és élveztem a jelenkor és régebbi idők slágereit, a tömeget és izzadságszagot, aztán gondoltam, inkább a hideg, mint a tömeg. Irány a város! Egy órás városnézés után visszabattyogtam a vasútállosmásra és álmodozva néztem be az üvegajtón: a bezárt táskámat, hálózsákomat, sícuccomat... De mivel igazi túlélő vagyok, így is feltaláltam magamat, csak a lábam fázott, a kabát jól bevált, jó meleg volt, 0 fok környékén jártunk, járhattam volna rosszabbul is, és hmm, (ilyenkor azért tisztelettel nézek hajléktalanokra, menekültekre, akik a szabadban nem csak egy éjszakát töltenek, nem hogy sítáborról álmodnának..).. Szóval egy éjszaka azért nem a világ, kistáskába bele a a lábam, cipő a fej alá, 40 perc alvás, éljen, már hajnali fél2! Szakadt hideg van...állítólag a testmozgás hőtermeléssel jár, kezdjük is: 100 guggolás. Kevés. Irány a város, megkerestem tehát Digne leghosszabb utcáját, fél óra oda-fél óra vissza, biztos vannak még hosszú utcák, hajnali 3 óra... Reggel háromnegyed 7-kor nyit a "melegedő", a bár már zárva, csak utcagyerekekkel találkozom, akik a pénzem iránt érdeklődnek, meg szívesen elkísérnének. :-) Beszélgettünk egy jót tehát, időnk igazán volt. :-)
Még felmásztam egy-két környéken lévő hegyre, megkerestem egy hegyi templomot, aztán végtelennek tűnő idő és sok-sok ima után a hajnal is elérkezett, boldogan vettem meg a jegyemet és szálltam fel a fűtéssel rendelkező kedves kis vasútra:
...ahonnan a hegyek mögül érkező napot köszönhettem, huhh, gyönyörű! Ezért a napfelkeltéért szinte már meg is érte! Innen már csak egy átszállás volt hátra, hisz Digne-től még Val d'Allos 80 km, ebből 60 kisvasúton, a maradék 20 busszal tehető meg, egyedül voltam a vonaton is, buszon is, úgyh a sofőrrel meg is beszéltük az idei hóhelyzetet, hisz a pályától 10km-re is csak mutatóban volt látható egy-két hófolt. Mi lesz itt, hol a strand?
A vasárnap maradék része a szállás elfoglalása és végre! kedves, magyar szavak után, alvással telt.
A többi nap meg sítábor ezerrel: ennek a szakmai részéről csak annyit, hogy először is, Apu, köszi a síszervizet, idén nagyon ment a léc, jó élezés, jó vax, repültem mint egy madár, sztem nem is ért le a léc alja, jók voltak a pályák! Amin volt hó legalábbis. :-)
És itt szeretnék köszönetet mondani a Dia-Med Kft-nek is, a gondos csomagolásért, a matricáért, és a sífelszerelés utaztatásáért! :-) Köszönöm!
A társaság több volt mint kiváló, az esti vacsorák után a tíz ujjunkat megnyaltuk, (én is sütöttem húst, utána 4 napig azt ettük, annyira ízlett mindenkinek?, szval nem tudom, hogy ez a hús mennyiségének vagy minőségének volt köszönhető, remélem az előbbi. :-) ? Az apartman nagy volt és tágas, és tiszta. Volt wellness, a húsokat még nyersen is masszírozták egyesek, a jéger hideg volt, a pezsgő kevés, a bor tisztán és keverve.
És nagyon jó beszélgetések, nagyon jó emberekkel, és napsütés ezerrel, úgyh most ilyen pirosas-vöröses-barnás színben ég az arcom. :-)
Úgy hogy feltöltődtem. :-)
Most nehéz volt visszajönni, a honvágytényező igen nagy volt a hazaúton, de miután hazaértem, takarítottam, mostam, és átbeszéltük az itteni díszes-társasággal, hogy kivel mi volt a múlt héten, holnap jöhet a munka!!! :-)
Egészségetekre! :-)
