kovacs.beno

kovacs.beno

Éljen az irodalom!

2015. szeptember 13. - kovacsbeno

Hűű, ez jó cím...

Szóval amikor ma felkeltem kb 11-kor, gondoltam, most már nem éri meg Párizsba menni egy fél nap erejéig. Főleg, hogy a vasútállomás 6km-re van, az eső épp esik, szóval kutyagolhatok szépen a szemerkélő-záporozó időben.

De igazából ma csak annyit akartam írni, hogy:

Párizs esőben is gyönyörű. 

De beszéljen helyettem az irodalom, amit egy kedves ismerősöm (nem, nem betegem..!) kommentelt:

Ősszel Párizs veszélyes. "Franciabarát olvasó, ha még nem voltál Párizsban, ne menj esős évszakban! A párizsi eső csúfondáros és tébolyítóan mozgékony, ugratja, kergeti, hajszolja az utca népét, mint a legénységet a gonosz tiszt. Eláll, megered, eláll, megered, valami őrjítő, kibetűzhetetlen ritmus szerint, hol hosszú esőstráfok veszik célba a járókelőket, hol bolondos kis cseppek okvetetlenkednek. Különösebb képzelőerő nélkül is gyaníthatja az ember, mit érzett Kolumbusz a Santa Maria fedélzetén, ugyanazt, amit én a rue de Richelieu és a rue des Petits Champs sarkán, egyforma tehetetlenséggel vonaglottunk az ellenséges természet markában." Szóval, fel kell készülni rá. Kárpótlásul minden szebb, amikor az utcakövek vizesek. (Idézet: Hevesi Andrástól, elolvasandó regény, "Párizsi eső.")

Szóval ez így egy az egyben igaz, minden mondat, minden egyes szava. :-) Tökéletes. Kivéve talán az első mondatot. Talán azért, mert nekem nincs választásom, itt vagyok, akár jövök, akár megyek. Továbbá, mert, hogy magamat idézzem "Párizs esőben is gyönyörű". És eláll-megered, és bolondos kis cseppek okvetlenkednek, és - hogy átírjam az irodalmat - utána is minden nagyon szép: amikor az utcakövek vizesek..!

Bejártam most a Notre-Dame környékét, közben azon gondolkodtam, hogy hol is vegyek esernyőt, mert egyrészt kell, másrészt igazán stílusos. (De főleg azért kell). :-)

Beültem egy kávézó emeletére, a Sorbonne-tól nem messze, (tényleg sok volt itt a fiatal az utcákon és a kávéházban is!) szóval ott töltöttem egy jó kávéval és egy jó szendviccsel három órát franciát tanulva, nézve a hol megeredő, hol elálló esőt, és hallgatva a szomszéd asztalnál ülő fiatalok társalgását.. 

...azaz megvolt a hanganyag, írtam is franciául továbbá regényt is olvastam. Napi franciatanulás: pipa. :-)

Este meg koncerten voltam a Notre Dame-ban.

.............Szóval odafelé nem kutyagoltam az esőben, mert egy kedves román kolléganőm kidobott kocsival.

Visszafelé kutyagoltam, de nem esőben, hanem csillagfénynél. 

Hijjnye, de késő van, Jó éjtszakát mindenkinek! :-)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kovacsbeno.blog.hu/api/trackback/id/7783394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása