Sziasztok!
Na, a síelés után nehéz volt ide visszajönni. Gondoltam, hogy ha az ember az első fél év nehézségein szépen átverekszi magát, és kicsit habituálódik az itteni élethez, majd jobb lesz, de hmm: nem. Nem könnyű a talicska, ha az öreg Rocky hasonlatával szeretnék élni, aszondanám, hogy eddig csak kisebb pofonokat kaptam, most néha - úgy érzem - egy buldózer megy át rajtam. De nem szeretnék panaszkodni, mint tudjuk, "ami nem öl meg, az erősít". :-) De ha már Rockyról szóltam, emlékezzünk meg róla, éljenek a motivációs videók, Rocky jóarc, adtam volna neki most vmi Oscart a Creed-ért.
https://www.youtube.com/watch?v=HkTa3-ZZbD8
Király. :-D Tud az öreg.
Szóval már vártuk itten a tavaszt, ebben a szép hatalmas arborétumban már jönni is látszott, 10-15 fok is volt néha, napsütés, szóval egyik ilyen napos-napon elhatároztam, hogy olyan király az idő, hogy a háromhetes "edzésnélküliségnek" ünnepélyesen véget vetünk, azaz "ma meló után tuti futok egyet", szval délután 4-re, egy olyan hatalmas jégdara-hózápor-havaseső-széllel egyveleg érkezett, hogy öröm volt nézni, úgyh visszakacsint a február, őszinte az öröm. :-) És azóta (kb egy hete) ilyen az idő.
De a februárnak is vannak szépségei, jó sok jó filmet meg tudtam nézni, az Oscar-jelöltek közül, így jó szívvel ajánlom a Spotlight-ot az első vonalban, a legjobb film díját is megnyerte, véleményem szerint - főleg katolikusoknak, de úgy általában mindenkinek - kötelező darab. Aztán itt van még a Szoba c film, rég érintett már meg mozi ennyire, nagy film, a főszereplő-páros zseniális, Brie Larson megérdemelte a legjobb női szereplőnek járó Oscart. A Brooklyn számomra felejthető volt, viszont a már említett Creed, Sylvester Stallonéval és Michael B Jordan-el igazi klasszikus Rocky-film, nagyon adja, szép film. A visszatérő... hát, hát, jó film, jó alakítások, hmm, nekem annyira nem jött be így összességében, bár tény, hogy sok eleme igen reálisan-naturalisztikus volt: bennem nem hagyott nagy nyomot a film, pedig Inárritut amúgy igen szeretem.
Viszont szégyen, de nem láttam még a Saul fiát. Igazából én is akkor kezdtem el rá fókuszálni jobban, hogy Oscar-ra jelölték, és nagy büszkeségünkre el is hozta a díjat! Meg is néztem pár részletet az itthoni sajtótájékoztatóból, olvastam cikkeket, jó, és elgondolkodtató dolgokat mondott a rendező-főszereplő-stáb, de lényeg a lényeg, ha hazamegyek, moziban szeretném megnézni a Saul fiát!
Visszatérve Villiersbe, a síelés után elhatároztam, hogy februárban, azaz három hetet márciusig hivatalos edzésnélküliségben töltöm, úgyh munka után igen jókat aludtam, franciát tanultam, és ugye filmeket néztem. Viszont három hét alatt ki lehet jönni a formából, az első futás-edzés kombó nem is esett annyira jól, és még izomlázam is lett, pedig amúgy nem edzek olyan sokat: mindennap fél óra-negyven perc törzs és mélyizomzat edzés, különböző bridge-helyzetek, és saját testsúlyos edzés, a végén farönkkel, gumiszalaggal és két kilós súlyzókkal kiegészítve. De jólesik. :-) Futást most nem viszem túlzásba, viszont ha minden igaz, megveszem heteken belül az "álombringámat", egy alu-karbon, gyönyörűséges Lapierre országúti versenybicikli formájában. Már igen beleéltem magam ebbe a bringába, használtan veszem, remélem nem happolják el előlem és jövő hét szombaton már nyeregben leszek.!
Húsvétra hazamegyek! Igaz, "csak" egy hétvégére, ez viszont nagyon kell már. Aztán Balázs barátunk látogat meg, és áprilisban megint haza egy hétre, de rám fér már, jó lesz otthon lenni!
Jár hozzám most egy nagyon jó franciatanár, aranyárban, mert 30eurót kér egy óráért, de megéri. Igaz, emellett a francia tanulást - az őszi napi 1 órához képest - most nem viszem túlzásba, bár franciául már nézek filmeket, ill most egy könyvet is vettem, körülbelül a Ropi naplója szintűt. :-)
A munka amúgy megvan, betegek mindig jófejek, kaptam is egy-két meghívást, majd ha lesz bringám tavasszal meglátogatok pár beteget itt a környéken akikkel jóba lettem.
Na, hajrá, hajrá mindenkinek, és igazán szép tavaszt! :-)
